Az ipari, EBM és elektropop szcénák kölcsönzésekre épülnek – Miért van akkor ellenszenv az AI művészet ellen?
Merülj el az AI és az autentikus művészet közötti vitában, amely megrázza az ipari és elektronikus zene alapjait, szembesítve megdöbbentő tényekkel és jövőbeli trendekkel.
| 90% | a szintetizátor felhasználók sosem módosítják a gyári beállításokat (Sequential 2025-ös felmérés) |
| 80% | az EBM borítóművészetében modellek szerepelnek, akik nincs kapcsolódásuk a zenéhez |
| 100+ | ikonikus ipari/EBM szám használ jogosulatlan mintákat |
A mesterséges intelligencia a legforróbb – és legmegosztóbb – trend a zenében. Vannak, akik forradalminak kiáltják ki, míg mások a veszített autentikusság miatt aggódnak. Az elektronikus és ipari zene rajongói pedig, miközben készülnek a fesztiválszezonra és heves véleménycsere folyik a közösségi médiában, egy nyilvánvaló igazság rejlik a felszín alatt: a szcéna kreatív DNS-e mindig is a visszaalakításról, szerepjátékokról és határok átlépéséről szólt.
Vegyük például a Les Disques de la Pantoufle merész kísérletét, az Intrusive Pinkyt. Ez a titokzatos formáció – állítólag két csintalan nevű nő vezeti Long Beach-ből – AI által generált művészetet és szintetikus hangképeket kever össze, szándékosan bökdösve az ember és a gép közötti határokat. Legújabb EP-jük, a “Darkness”, felháborodást keltett az online térben az AI által generált borító művészet és a “nem létező” szintetizátorok használatával. De vajon ezek a kritikák nem látják a fától az erdőt?
Q: Miért olyan ellentmondásos az Intrusive Pinky AI használata?
Az ellenszenv akkor kezdődött, amikor egy szókimondó zenész felszólította Intrusive Pinkyt az AI művészet használatának kritikájára, állítva, hogy a szintetikus média és hangok automatikusan lélektelenek. Ám az irónia gazdag.
Az ipari és Ableton-imádó EBM világ évtizedek óta virágzott – ahogy Jean-Marc Lederman provokatívan rámutat – mintákkal, színpadi személyiségekkel és készített eszközökkel. A kiadók titokzatos produkciókkal indulnak, legendás zenekarok álneveken építik identitásukat, és egész alzsánerek létező anyagokat használnak fel.
Q: Az ipari zene mekkora része valóban “eredeti”?
Fontolja meg az alapköveket:
- Minta használat: Az olyan korai ipari hősök, mint a Nine Inch Nails, Front 242, Ministry és The Young Gods ikonokká váltak azáltal, hogy mintákat emeltek át filmekből, televízióból és más zenékből – gyakran engedély nélkül.
- Színpadi karakterek és fikcionális produkciók: A Silicon Teens-tól a Spinal Tap-ig és The Normal-ig a legendás produkciók elmosják a valóság határait alteregókkal és játékos koncepciókkal.
- Vizuális elemek: Az EBM albumborítóinak többsége stock fényképeket vagy modelleket használ, akiknek semmi kapcsolatuk nincs a zenekarral, így szakadékot teremtenek a kép és a hang között.
- Gyári beállítások: A Sequential legújabb felmérése szerint a szintetizátor felhasználók akár 90%-a nem testre szabja a beállításokat. Ugyanezek a hangminták visszhangzanak a klubslágerekben, YouTube hirdetésekben és tévézenékben.
Hol húzzuk meg tehát a vonalat az inspiráció, a tiszteletadás és a lopás között? Sok szempontból a művészek saját AI-jukként működnek – felszívják a hatásokat, kevernek és valami újat produkálnak.
Hogyan: Navigáljon az AI vitájában az ipari zenében
- Értsd meg az Eszközt: Az AI nem “hamis” vagy “valódi” önmagában – az a lényeg, hogyan használják. A szándék, az átláthatóság és a kreativitás fontosabb a forráskódnál.
- Dupla Ellenőrizd a Történelmet: Mielőtt kritikát fogalmaznál meg az AI által generált művészetről vagy hangokról, emlékezz, milyen mértékben származik a szcéna újítása hasonló “ remixelésből” és újrahasznosításból.
- Fókuszálj az Értékre: Az igazi probléma a tisztességes kompenzáció és az alkotók ügynöksége, nem pedig egy lehetetlen tisztaság hajhászása.
- Öleld át a Vitát: A jövő azoké a szcénáké, amelyek nyíltan vitatkoznak, fejlődnek és kísérleteznek – ahogy magának az elektronikus zenének is.
Q: Mi a jövője az AI-nak az elektronikus és ipari zenében?
Bámulva nézve a 2025-ös és a későbbi évekre, az AI nem megy sehová. Egyre több művész használ fejlett generatív eszközöket, mélytanulást a zene elemzésére és gép által vezérelt vizuális elemeket. Messze nem törölve az autentikusságot, ezek a technológiák új művészetet generálnak – ha szándékosan és őszintén kezelik őket.
Akár az Intrusive Pinky, akár bármelyik underground projekt, az AI által hajtott művészet arra hív minket, hogy vizsgáljuk meg, hogyan definiáljuk a “valódi” zenét. És ahogy olyan platformok, mint a Bandcamp és Spotify elkezdik fogadni az AI-vezérelt kiadványokat, a határok még inkább elmosódnak.
A szcénának elfogadnia vagy elutasítania kell az AI-t?
Végső soron az ipari/EBM szcéna előtt áll a választás: ragaszkodjon egy olyan tisztasági mítoszhoz, amely soha nem is létezett, vagy ismerje el, hogy ugyanazok az erők, amelyek klasszikusokat teremtettek, most a következő fejezetet hajtják. Az AI, akárcsak a mintázás és a szintetizátorok, egy lázadásra szólító eszköz – ha a művészek mernek élni vele.
Itt az idő, hogy túllépjünk a felháborodáson, és közösen építsük fel az elektronikus zene jövőjét. Íme, hogyan kezdheted el:
- Ha a hirtelen reakciókat kihívás elé állítod: válaszd el a technológiát a szándéktól.
- Támogasd az átláthatóságot: buzdítsd a művészeket, hogy osszák meg kreatív folyamataikat.
- Felszólalj a tisztességes kompenzációért: támogasd az új jogdíjmodellek kidolgozását, amelyek az AI hozzájárulásait is magukban foglalják.
- Hallgass figyelmesen – a felület felett és alatt is – mielőtt ítélkezel.
A szcéna jövőjét azok formálják, akik nyitott elmével rendelkeznek. Te leszel az egyik közülük?